szakmunkas

Kincs a jó szakmunkás külföldön

Akár diplomás bért fizetnek a jó szakmunkásoknak külföldön. A jó szakembereket mindenütt keresik. Íme, ezek a most legkeresettebb szakmák Európában!

Jó szakmunkásokra mindenhol szükség van, sőt a fejlettebb nyugat-európai államok gazdasági növekedéséhez bizony elengedhetetlen, hogy a külföldről érkező bevándorlók dolgozzanak is náluk, ne csak az adott ország szociális ellátási rendszerét használják ki.

Csak Németországban több millió bevándorlót fogadnak azért, hogy  majd a következő néhány évben az ország munkaerő igényét is biztosítani tudják.

Programozók, Asztalosok, Felszolgálók, Ápolók

A külföldre költözés a munkásoknak is megéri: egy tapasztalt szakember akár a diplomásokkal vetekedő bért is kaphat külföldön. Nem véletlen tehát, hogy már minden korábbinál több magyar állampolgár dolgozik Nyugat-Európában, elsősorban az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban. Számuk bizony egyre csak nő, így Magyarország lassan elveszíti a jó szakembereket.

Több munkaközvetítő és munkaerő kölcsönző cégnél is érdeklődött újságunk szerkesztősége, hogy megtudjuk melyek ma a legkeresettebb szakmák külföldön. Hol, milyen munkát lehet leghamarabb betölteni. Könnyen viszont sehol se lehet munkát találni, minden munka betöltése a jelentkező számára erőfeszítést igényel. Válaszaikat összesítve annak próbálunk utána járni, hogy ha valaki most szeretne külföldön állást találni, milyen területen próbálkozzon, mely országokat és munkaköröket célozza meg.

Egy jó szakmunkás természetesen szinte bárhol el tud helyezkedni, viszont a szakmai szintű munkavállalás feltétel általában a helyi ország nyelvének ismerete. Ez csak akkor nem követelmény, ha a munkáltató magyar, vagy a munkahelyen dolgozik egy magyar nyelvet beszélő menedzser. Azt is fontos megvizsgálni, hogy melyik országba milyen szakmunkásokat várnak szívesebben, szezonálisan mely munkakörökre lehet egyáltalán jelentkezni, valamint az adott országban milyen a helyi szakmunkások aránya és melyik munkakörben van igény külföldiekre.

Az Egyesült Királyság munkaerő igénye például a számítástechnikai programozók terén nagy. 30-50 ezer Angol font fizetést kínálnak egy jó programozónak. A magyarok ebben jók, és keresik őket. A tudás nagyon számít, viszont ezekben a munkakörökben való munkakeresés sikerességéhez a nyelvismeret elengedhetetlen, viszont annak szintjéről mindig az adott, konkrét munkahelyen kell érdeklődni. Ahol magyar a főnök, ott nem kell nyelvtudás.

Nem azt kell tehát megvizsgálni, hogy a munkakeresők szempontjából mely munkakörök a népszerűek, tehát nem azt, hogy a magyarok mit szeretnének, hanem azt, hogy mi a kínálat. A magyarok körében népszerű Ausztriában és Németországban a fémipari, faipari munkakörök (asztalos, hegesztő, lakatos). Ezek a szakemberek biztosan hamar találnak munkát, ezekben az országokban. Az Egyesült Királyságban is tárt karokkal várják a jó szakembereket, viszont itt a vendéglátóipari álláslehetőségek is folyamatosan adottak. Ausztria esetében a vendéglátás területén inkább télen decembertől áprilisig a Tiroli tartományban találhat nagyon sok munkalehetőséget a magyar jelentkező, viszont ezekre az állásokra nagyon hamar kell jelentkezni. Aki pultos, vagy felszolgáló szeretne lenni, az ritkán csalódik. De akinek még van mit csiszolni a nyelvtudásán az inkább csak szállodai takarítóként, mosogatóként helyezkedhet el.

Portugáliában, Spanyolországban, Olaszországban mezőgazdasági munkák, Norvégiában és Svédországban olajkitermelésre szakosodott vállalkozók, valamint fém- és faipari szakemberek is könnyebben találnak állást.

Ezek mellett általánosságban is kijelenthetjük, hogy minden nyugat-európai országban elég nagy szakemberhiány van az egészségügy területén, így az orvosok mellett az ápolókat is nagyon várják. Nagyon sok magyar orvos hagyta már el az országot a többszörös külföldi fizetésért.

Megfizetik bőven a hasznos tudást

Magyarországon mindennek oka a túlképzettség. Ma az, aki csak teheti folyamatosan továbbtanul, az egyetemi és a főiskolai tanulmányok miatt viszont egyre kevesebben végeznek a szakiskolákban, szakmunkás képző intézetekben. A végzősök aránya kevés, miközben az általuk végzett munkák nélkülözhetetlenek a mindennapi életben. Az a szakmunkás, akinek még nyelvismerete is van, gyakran jobban keres – vagy legalább ugyanannyit – mint egy diplomás. Természetesen ez nem a pályakezdőkre vonatkozik. Vannak olyan munkahelyek – és egyre több – ahol viszont a diploma elengedhetetlen.

A végzettséget mindenhol elvárják, e nélkül általában nem is veszik fel a jelentkezőt abban az esetben, ha szakmunkára jelentkezik. Vannak olyan munkakörök is, például takarító – ahol kérhetnek speciális tanfolyam elvégzéséről is igazolást. A tapasztalat is fontos, de ezen a területen kevésbé válogatósak a munkáltatók, általában fél év – 1 éves szakmai gyakorlattal vagy tapasztalattal is megelégednek.

Ilyen esetekben a kezdő órabér nettó 7-9 Euró (kb. 2500 Ft), de például egy tapasztalt hegesztő akár 15-20 eurót (kb. 6000 Ft) is megkereshet óránként. Az Egyesült Királyságban akár a takarításért is fizetnek 7 fontot (kb. 2800 Ft). Az Egyesült Királyságban a minimálbér 6,31 font, amit minden munkavállaló megkap függetlenül attól, hogy magyar, román, indiai vagy bármilyen származású. A minimálbér értéke nem függ attól, hogy mennyi vendégmunkás érkezik az országba. Sajnos itt is a magyarok azok, akik próbálják az órabért csökkenteni, és magyarokat dolgoztatni 4 fontos órabérért. Ezért javasoljuk minden Egyesült Királyságban dolgozó magyar állampolgárnak, hogy soha ne vállaljon munkát 6,31 font alatt. A vásárlóerő tekintetében az Egyesült Királyságban lévő 6,31 fontos órabér messze a legjobb egész Európában, hiszen 1 óra munkadíj értékéből 1 napra való élelem megvásárolható.

Azok, akik külföldön dolgozhat, szakmailag is jobban fejlődhetnek mint Magyarországon, hiszen a külföldi cégek általában innovatívak a munkaeszközök tekintetében, korszerűbb szerszámokkal és berendezésekkel dolgozhat, kibontakozhat a dolgozó, így új módszereket és technikákat tud elsajátítani, melyet kamatoztathat munkavállalása során.

Nem árt az óvatosság

Nincsen általánosan elfogadott recept arra, hogy melyik a hatásosabb álláskeresési módszer, viszont a legelső szempont a külföldi tartózkodás. Előbb ezt kell megoldani a jelentkezőnek, tehát a munkakeresés akkor induljon, amikor már kint tartózkodik, van szállása, van kinti mobil telefonszáma, kinti lakcíme ahová a hivatalos levelek érkezhetnek, kinti bankszámla száma és néhány hónapra elegendő pénze, amivel fedezni tudja személyes kiadásait és munkakeresésének költségeit (utazás, telefon, stb.) Ez azért fontos, mert a külföldi munkavállalónak is ugyanolyan egzisztenciális szintre kell felhoznia magát, mint egy helyi munkaerőnek. Általában minden országra jellemző, hogy a munkaerő igényt először helyi munkakeresőkkel próbálja megoldani, hiszen a helyben élő és lakó emberek ott vannak a közelbe. Emiatt az ott élő emberek azonnal tudnak jelentkezni a munkaajánlatokra. Egy távolról, esetleg Magyarországról vagy Romániából telefonáló “álláskereső”, akinek se pénze, se szállása nincs, semmi eséllyel nem indulhat és soha nem talál magának munkát. Hiába böngészi a hirdetéseket az is, aki beszéli az adott ország nyelvét. A telefonba tud beszélni, fel is képes a hirdetővel venni a kapcsolatot, de nincs ott, ha másnap meg kell jelenni állásinterjúra (ami mindig személyes) vagy ki kellene tölteni a munkahelyen a jelentkezési lapot, akkor bizony ez az álláskereső se talál munkát, mert nem tartózkodik abban a városban ahol a munka van. Akinek minimális a nyelvtudása, vagy egyáltalán nem beszéli az sokkal jobb, ha közvetítő segítségét kéri külföldön, aki ismeri a helyi viszonyokat. Magyarországi közvetítő ilyen esetben nem tud segíteni, csak átveri a jelentkezőt.

A munkahely minden országban az adott állást a helyi munkaügyi központba bejelenti, általában akkor, amikor betöltötték az állásajánlatot. Ezeket a bejelentett állásajánlatokat gyűjti össze az EURES, melyet munkaközvetítő irodák használhatnak fel további alkalmazás céljából. (pl. minden megyei munkaügyi központ)

Abban a tekintetben, hogy mely állásokat jelentették be a munkaügyi központokba, érdemes megnézni az EURES statisztikai adatbázisát. Ez valóban egy kereső oldal, de ez nem álláskeresést jelent (mint ahogy azt sokan hiszik), hanem a statisztikai adatok közötti keresést jelent. Tehát a Search gomb keresésről van szó.

Nagyon sokan tévednek továbbá, amikor azt hiszik, hogy ezek az ajánlatok álláshirdetések és betöltetlenek. Külföldön a munkaügyi központba történő bejelentése egy adott munkalehetőségnek általában kötelező. Országonként eltérő szabályozás alapján viszont egyes munkakörökben a munkáltatók a munkaügyi központba “bejelentik” az adott álláslehetőséget, függetlenül attól, hogy azt betöltötték-e vagy nem. Ezt az adatot nem rögzíti az Eures, hiszen az adatszolgáltatás erről szól.  Ezeket az adatokat az Eures hálózata összegyűjti, és statisztikai célból egy adatbázisban közzéteszi. Az Eures nyilvántartásában láthatjuk azt a dátumot, amikor a munkahely az állást bejelentette. Ezen adatbázis célja az, hogy a dolgozó ellenőrízhesse azt, hogy az adott munkahely bejelentette-e a munkát, ami egyértelmű, hogy az esetek 99%-ban betöltött. Ezeket az “ajánlatokat” a munkáltatók nem hirdetésként adják fel az Eures rendszerébe (ezért nincs hirdetésfeladási űrlap sem az oldalon), tehát valójában nem álláshirdetések, csupán statisztikai adatok. Ezekkel a statisztikai adatokkal nagyon sokan visszaélnek.

Nagyon sokan másolják ezeket az adatokat

Magyarországon az Eures tiltása ellenére nagyon sokan másolják ezeket az Eures adatokat és szabad, betöltetlen vagy szabadon betölthető (és egyéb megtévesztő szófordulatokat használva) adják el Állásajánlat hirdetés-ként a hiszékeny munkát keresőknek. Erre legjellemzőbb példa a Teleworkteam.hu, ahol 1400 Ft-ért lehet megvásárolni 100 db Eures oldalról kimásolt adatot, melyet eladnak a hiszékeny külföldi munkát keresőknek, pénzért. A listát egy magyarországi vállalkozó “állítja össze”, aki még nem is közvetítő, magyarul ami neki tetszik, kimásolja az Eures oldaláról. Természetesen előre nem közlik azt, hogy az adatok az Eures álláskereső oldala-ról is bárki számára ingyenesen kikereshetők, hiszen akkor nem tudnák rásózni a kiszolgáltatott álláskeresőkre az újságnak látszó PDF listát.

Érdemes mindenképp szem előtt tartani azt, hogy ha egy ajánlat túl szép ahhoz, hogy igaz legyen akkor jobb gyanakodni. Így van ez az egész Eures adatbázisánál is, hiszen túl szép lenne, ha 2 és fél millió betöltetlen állásajánlat lenne Európában, amire lehet jelentkezni bárkinek, mely oldalt több millióan böngésznek egész Európában. Nem, ezek csak száraz statisztikai adatok, amiről el akarják hitetni, hogy álláshirdetés… Az internetes portálokon hosszabb-rövidebb keresgélés után megtalálható, hogy az adott országban mennyi az átlagbér, valamint az, hogy a kiválasztott munkáért körülbelül mennyit lehet kapni. Az, hogy milyen szintű nyelvtudás szükséges az adott ajánlat betöltéséhez, mindig a munkáltató mondja meg. Ezért ezt nem lehet általánosítani soha, hiszen például ha a munkáltató magyar, akkor miért kérne honfitársaitól nyelvismeretet. Ezért nem szabad hinni a közvetítőknek vagy bárki másnak aki nem közvetítő, aki az adott munkahely nyelvismeretéről hadovál. Mindig a munkahelyet kell kérdezni, azt is akkor, ha már a jelentkező ott van. Ha az álláshirdetés az általánosnál sokkal kedvezőbb, pl. irreális munkabért kínál akkor érdemes utána járni. Aki közvetítő segítségét veszi igénybe, mindenképp nézzen utána a cégnek a cégjegyzékben, hogy valóban létezik-e, valóban vannak-e hiteles munkatársai, van-e elérhető telefonszáma, web-lapja, székhelye, a székhelyről, iroda épületről esetleg fénykép. A fórumokon gyorsan kiderülhet, hogy a közvetítővel ki és miért volt elégedett vagy elégedetlen, de érdemes megnézni mindig, hogy a fórum hozzászólás mögött valóban hiteles személy áll-e, vagy pedig álnév mögött a közvetítőt lejárató kampány áll, ami minden esetben a konkurencia irigysége hajt – ami sajnos Magyarországra bizony jellemző. Az viszont, hogy a közvetítő mikor és milyen módon, milyen jogcímen kér pénzt, megint csak nem lehet megállapítani azt, hogy korrekt-e a közvetítő vagy nem. Ugyanis egy hibás magyar törvényi szabályozás a tisztességes közvetítőket is arra kényszeríti, hogy bújtatott módon biztosítsák megélhetésüket. Nagyon veszélyes az olyan “közvetítésnek álcázott” tevékenység, amikor egy magyar cég viszi ki a dolgozókat külföldre dolgozni és ezt “külföldi munka”-nak fényezi ki. Közbe bújtatott módon arról van szó, hogy csupán külföldre vitte az embereket árkot ásni. De a munkáltató is magyar, a cég is magyar, a dolgozó is magyar és sajnos magyar fizetést is kap, mivel a “közvetítő”  – aki szintén magyar, igaz hogy nem kért pénzt előre – mert a törvény ugye tiltja és így tisztességesnek fel tudja tüntetni magát – hanem utólag, a dolgozó fizetését jól megvágja. Tulajdonképp a magyar közvetítő ebben az esetben a valódi külföldi bért megtartja magának – hiszen kapcsolatba áll a külföldi megbízóval – és a dolgozókat magyar fizetésért dolgoztatja. Az ilyen közvetítőktől jobb tovább állni.




There are no comments

Add yours