Smartphone and books with globe

1989: Német újságíró könyve magyarul a határnyitásról

Budapest, 2014. augusztus 15., péntek (MTI) – Bemutatták Joachim Jauer Urbi et Gorbi című, a határnyitásról és az 1989-es közép-európai eseményekről szóló könyvének magyar kiadását pénteken Budapesten, a Befogadás napja rendezvénysorozat részeként. Joachim Jauer a ZDF német közszolgálati televízió közép- és kelet-európai tudósítójaként szemtanúja volt a vasfüggöny lebontásának és a ’89-es magyarországi eseményeknek.

A szerző a bemutatón úgy fogalmazott, elképzelhető, hogy sok keletnémet azért értesült a vasfüggöny átvágásáról, mert ő, egyetlen tudósítóként, ott volt 1989. május 2-án Hegyeshalomban, és beszámolt az eseményről. Joachim Jauer elmondta, hogy a magyar Külügyminisztérium hívta meg, és a saját szemével láthatta, amint magyar úttörők fémvágókkal lyukakat szaggattak a vasfüggönybe. A szerző kiemelte, egész újságírói pályafutása legfontosabb mondatát mondta ki akkori tudósításában: “Magyarország ezen a napon bevégzi Európa negyvenéves megosztottságát Kelet és Nyugat között.” A következő mondata pedig ez volt, “mindennek beláthatatlan következményei lesznek Európára, a keleti blokkra és főleg az NDK-ra nézve”.

Elmondta, a keletnémet biztonsági szolgálat, a Stasi ma már nyilvános, “kétségbeesett” jelentéseiből tudható, hogy a bejelentést követő napokban “elképesztő számú” Magyarországra szóló utazási kérvényt nyújtottak be a keletnémet állampolgárok.

A könyvet Szerető Szabolcs, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese mutatta be, aki azt mondta, a 20. században kétszer, 1956-ban és 1989-ben is megadatott Magyarországnak, hogy érdemben befolyásolja az európai, sőt a világtörténelem menetét, és kivívja minden jóakaratú ember elismerését.

Elmondta, 1989. május 2-án jelentette be a határőrség, hogy elbontja a vasfüggönyt az osztrák-magyar határon. Kiemelte, gyakran megesik, hogy a kortársak többsége egyszerűen elsétál egy később történelmi jelentőségűnek bizonyult döntés mellett. Hozzátette, majdnem így történt 25 éve is, ám a vasfüggöny elbontásának üzenete hamar eljutott a “címzettekhez”, hála többek között Joachim Jauernek – mondta.

Szerető Szabolcs kiemelte, a rendszerváltozásról, az 1989-es demokratikus átalakulásról sokan sokféle szempontból írtak már, de alig van olyan írás, amelyik “kifejezetten a keresztény értékrend talpazatáról vizsgálta volna a nagy fordulatot”. 

Mint mondta, Joachim Jauer könyvének alcíme, “A keresztények mint a fordulat úttörői” Lengyelországot leszámítva minden más érintett országban “meghökkenést kelthet”.

Hangsúlyozta, miközben “nyilvánvaló, hogy Közép- és Kelet-Európában az antikommunista fordulat előkészítése, végrehajtása nem történhetett volna meg” hitvalló keresztények elszántsága és áldozatvállalása nélkül, ez a tény különböző okokból nem rögzült a demokratikus jogállami átalakuláson átesett társadalmak tudatában.

Úgy fogalmazott, Joachim Jauer könyve a “lelkek forradalmáról” szól, amelyet a lengyel pápát választó katolikus egyház indított el, illetve maga Szent II. János Pál, 1979-ben hazájában tett látogatásával.

Az MSZMP Politikai Bizottsága 1989. február 28-án határozott a Keletet és a Nyugatot évtizedeken keresztül elválasztó drótkerítés, a hírhedt vasfüggöny felszámolásáról, amit május 2-án Hegyeshalomban nemzetközi sajtótájékoztatón jelentettek be. Június 27-én Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter személyesen is átvágta a vasfüggönyt. A határzár fokozatos lebontásának köszönhetően átjárhatóvá vált az államhatár, így az NDK-ból Magyarországra már nemcsak nyaralási szándékkal érkező keletnémet állampolgárok a magyar-osztrák határon át próbáltak a Német Szövetségi Köztársaságba jutni.




There are no comments

Add yours