Young couple photographing themselves on smartphone in airport

MNB: béremeléshez vezethet a kivándorlás

Tanulmányt írt a nemzeti bank a kivándorlás hatásairól. Hiába ment körülbelül félmillió magyar már külföldre, szerintük egyelőre nehéz lesz mérleget vonni.

A kivándorlás bérekre, termelékenységre, növekedésre és fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak egyenlegét egyelőre nehéz megvonni, ezek részben attól függnek, hogy a kivándorlás üteme a jövőben hogyan alakul, illetve milyen mértékben térnek vissza a külföldön dolgozók a hazai munkapiacra – írja az MNB-tanulmányok legfrissebb “A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra” című elemzése.

Hatása lehet a hazai fizetésekre

A tanulmány szerint a kivándorlás két csatornán – az átlagos termelékenységen és a munkapiaci feszesség megváltoztatásán – keresztül befolyásolja az inflációs nyomást, a piaci árak és a bérszint alakulását.

A külföldre, például ausztriába ingázó foglalkoztatottak számának növekedésével több munkalehetőség áll nyitva, ugyanakkor az aktív népesség létszáma mérséklődik, ami az átlagos termelékenységet csökkenti. Ha a termelékenyebb munkavállalók mennek külföldre, szintén csökken a termelékenység, ha kevésbé termelékenyebbek, akkor nő.

Így nem egyértelmű a hatás a tanulmány szerint.

A bérek esetében szintén nyitott kérdés a változás iránya: hosszú távon a bérek nagyjából a termelékenység növekedési ütemével bővülnek, azonban a kivándorlás hatására kevesebben versenyeznek egy adott állásért, a munkapiac feszesebbé válhat, tehát a vállalatoknak magasabb béreket kell ígérniük a megfelelő munkaerő felvételéhez, illetve megtartásához – derül ki az MNB jelentéséből.

Amennyiben viszont a termelékenység növekedését meghaladó mértékben nőnek a bérek, az előállítás költsége is nő. Tehát a fogyasztói árak is emelkedni fognak, növekszik a kínálati inflációs nyomás.

Az MNB tanulmánya kiemeli: a kivándorlás bérekre gyakorolt hatása Magyarországon nagyon összetett, nehezen számszerűsíthető: függ a visszaáramlás mértékétől, az ingázók szakképzettségétől, potenciális tapasztalatától illetve attól, hogy a külföldre vándorlás milyen ágazatokat érint a következő években.

Főleg a fiatalok mennek el

A válság kezdete után a kivándorlást ösztönző ciklikus okok erősödtek, a munkanélküliségi ráta emelkedett, az állástalálási lehetőségek egyre csökkentek Magyarországon. Ugyan a húzó országokban, mint Nagy-Britannia és Németország gyengültek a munkaerő piaci viszonyok, mégis, az oda irányuló vándorlás évek óta dinamikusan növekszik.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az átmenetileg külföldön dolgozók egy része ezen ciklikus okok miatt dönthetett az elvándorlás mellett, így a hazai munkakereslet növekedésével hazatérhetnek.

A tanulmány idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített munkaerő-felmérést, amely szerint 2013-ban a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma 100 ezer körüli volt, amely eléri a 3,94 millió foglalkoztatott 2,5 százalékát.

A KSH felmérésében szereplő ingázók a hazai aktív populációhoz képest átlagosan 3-4 évvel fiatalabbak, nagyobb arányban középfokú végzettséggel rendelkeznek és 7 évvel kevesebb potenciális tapasztalattal rendelkeznek.

A külföldre ingázók között jóval kisebb a nők aránya, mint a hazai aktív népességen belül, de a válság kezdete óta a női kivándorló száma is nőtt.

 




There are no comments

Add yours