01_dozsa_gyorgy_emlekev

Lezsák Sándor: a munkahelyek védelme nemzetünk védelme is

Budapest, 2014. szeptember 19., péntek (MTI) – A munkahelyek védelme egyben az országunk, a magyar nemzet védelme is – jelentette ki Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kuratóriumának elnöke pénteken a Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulója alkalmából tartott budapesti emlékülésen.

Ha egy ország nem védi a termőföldjét, nem védi a foglalkoztatás zömét biztosító kisüzemi gazdálkodókat, ha nem gondoskodik az ipari kapacitásának megőrzéséről, akkor lakatlanná válik – mondta Lezsák Sándor A parasztsors – magyar sors címmel a Dózsa György vezette parasztháború 500., a Nemzeti Parasztpárt megalakulásának 75., és Für Lajos, az Antall-kormány volt honvédelmi minisztere halálának első évfordulója alkalmából rendezett ülést megnyitó beszédében.

Kijelentette:

ha mi nem lakjuk be az országot, akkor majd jönnek mások belakni, azaz a munkahelyek védelme egyben a lakóhelyeink védelme, és egyben az országunk, nemzetünk védelme is.

Lezsák Sándor azt mondta, hogy kormánypárti parlamenti képviselőként – “a kétharmados történelmi felelősségre és lehetőségre” tekintettel – kiemelten fontosnak tartja a népi mozgalom eszményeinek követésében azt, amit az Orbán-kormányzat végzett a vidéki Magyarország, a mezőgazdaság, a gazdatársadalom és mindezzel együtt a magyar vidék kulturális, erkölcsi értékeinek újjáélesztésére.

Magyarországon eltűnt vagy szinte mérhetetlen csekélységűre csökkent az a hagyományos paraszti réteg, amely az elmúlt évszázadokban a magyar anyanyelvnek, a népművészetnek, a vallási szokásoknak, egy takarékos és dolgos életformának, kiegyensúlyozott életvitelnek és életszemléletnek a patrónusa volt – mondta. Ezzel párhuzamosan vált látványossá, hogy vesztettünk a népi kultúránkból, mértékletes fogyasztói magatartásunkból, család- és gyermekszeretetünkből – fűzte hozzá.

Az elmúlt hatvan-hatvanöt év szocialista, liberális politikája is sietette ezt a folyamatot

– fogalmazott, majd úgy folytatta: ez a politika a földek kollektivizálása révén érdemben megszüntette a paraszti földtulajdont, kultúrpolitikájában mellőzte, “nacionalista melegágynak” vélelmezte a népi kultúrát, megfosztotta működési feltételeitől a keresztény egyházakat, tudatosan verte szét a család intézményét.

A hagyományos paraszti világnak a kegyelemdöfést a szocialista diktatúra erőszakos kollektivizálása, a kirívóan magas közterhek, a kuláklisták, az elkobzások és a börtönökbe, táborokba deportált parasztok százezrei adták meg – mondta.

Horváth János a Magyar Országgyűlés korábbi korelnöke a parasztság politikai képviseletének megszervezéséről, a Magyar Parasztszövetségről tartott előadást. Felidézte, hogy a szövetséget belügyminisztériumi engedéllyel 1941-ben jegyezték be, és 1948-ban szűnt meg, 1944 és 1946 között pedig nagy szerepet töltött be, választ adott arra, hogy az ország merre akar menni. 

Somodi István ügyvéd, a Szárszó Baráti Kör elnöke egyebek mellett arról beszélt, hogy a földtulajdon nemzeti kereteit szétrúgja az idegen vállalkozó tőke, a hazájában a földjével egybeforrt paraszt már csak az üzemszerű, gyáripari mezőgazdaság kiszolgáló személyi állománya lett. Azt mondta, ma a mezőgazdaság népessége reménykedő, egyben válságos korszakot él át. “Új lehetőségek is nyílnak meg előtte, mert durva tények is dörömbölnek a sorsa iránt ma is jórészt közömbös társadalom lelkiismeretének ablakán” – fogalmazott.

Dózsa_GyörgyAndrásfalvy Bertalan néprajzkutató, nyugalmazott egyetemi tanár azt mondta, a Dózsa György személye körül kialakult ellentmondó vélekedéseket az is okozza, és a jelentőségét azért is nehéz megítélni, mert az 1514-es parasztháború előzményeit és hatásait hiányosan tárták fel. A parasztháború utóélete az, hogy Werbőczy kizárta a parasztokat a nemzetből. 

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója Für Lajosra emlékező előadásában elmondta, a történész, politikus cselekvő részese volt minden megmozdulásnak, amelyről úgy vélte, hogy hazája sorsa jobbra fordulhat általa. A politikába belefáradva életének utolsó szakaszában visszamenekült a tudományos munkához. Emlékeztetett, hogy Für Lajos megírta a parasztság sok évszázados történetét.

Für Lajos tavaly október 22-én halt meg, 82 évesen. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapító tagja volt, 1990 és 1994 között az Antall-, majd a Boross-kormányban volt honvédelmi miniszter.

Az ülés keretében kora este kerekasztal-beszélgetést rendeznek Für Lajos Búcsú a parasztságtól című művéről.

A rendezvényhez kapcsolódóan reggel Dózsa György a képzőművészetben címmel nyílt kiállítás a filmszínházban, este pedig műsorra tűzik a Dózsa-témát földolgozó Ítélet című filmet, Kósa Ferenc, Sára Sándor és Csoóri Sándor alkotását.

A BGA emlékülését a Mika Sándor Egyesület szervezte.




There are no comments

Add yours