Hunger strike of Refugee activists in Berlin

Németországban menekültügyi reformot fogadtak el

A menekülteknek már csak az első három hónapban tilos munkát vállalni, és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező.

Berlin, 2014. szeptember 19., péntek (MTI) – Németországban a törvényhozás alsóháza (Bundestag) után pénteken a tartományokat képviselő felsőház (Bundesrat) is elfogadta a menekültügyi szabályozás reformját, amely ugyan javít a menedékkérők helyzetén, legfőbb pontja viszont arra irányul, hogy csökkenjen a Nyugat-Balkán Európai Unión kívüli államaiból érkező menedékkérők száma.

A törvényhozás két házának döntése alapján biztonságos származási országnak minősül Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Macedónia. Ennek révén az eddiginél jóval gyorsabban elbírálható az ezekből az országokból érkező menedékkérők ügye, ami a gyakorlatban elsősorban azt jelenti majd, hogy gyorsabban visszatoloncolják a három államból érkező menedékkérők tízezreit, akinek soraiban jelentős arányban vannak a szinti és roma közösség tagjai. 

A reformnak erről a pontjáról kiterjedt közéleti-politikai vita zajlott. Végül az az álláspont érvényesült, hogy az érintett államokban ugyan hátrányos megkülönböztetés éri a szinti és roma közösség tagjait, de ez nem jelenti azt, hogy az EU menekültügyi szabályai alapján nem biztonságos országok. Németországnak és az EU-nak pedig nem a menekültügy eszközeivel – a szinti és roma közösség tagjainak tömeges befogadásával – kell kezelnie a helyzetet, hanem támogatást kell nyújtania és nyomást kell gyakorolnia a társadalmi integráció előmozdítása érdekében.

A Bundesratban nincs többsége a reformot kezdeményező nagykoalíciónak – a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szociáldemokraták (SPD) kormányának – , így az utolsó percig kérdéses volt a reform sorsa. A jogszabálycsomagot végül Baden-Württemberg tartomány támogatása révén fogadták el, ahol a Zöldek kormányoznak az SPD-vel mint kisebbik koalíciós partnerrel. 
    Winfried Kretschmann tartományi miniszterelnök, a Zöldek politikusa azzal indokolta a támogatást, hogy a menedékkérők helyzetének javulását eredményező intézkedések sorát sikerült kiharcolni a szövetségi kormánynál, és a menedékkérők ellátásának terhét viselő önkormányzatok támogatásának növelésére is ígéretet tett a kormány.

A Zöldek vezetői azonban élesen bírálták a Bundesrat döntését és Baden-Württemberg magatartását. A három balkáni állam biztonságos származási országnak minősítése a menedékjog súlyos korlátozását jelenti, és nem segít sem a menekülteknek, sem az önkormányzatoknak – nyilatkozott Simone Peter, a Zöldek társelnöke.

Az ügy jelentőségét mutatja, hogy tavaly 127 023 menedékkérelmet regisztráltak Németországban, ami 14 éve a legmagasabb szám és 64 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest, és azt jelenti, hogy az EU-ba érkező menedékkérők 27 százalékát Németországnak kell ellátnia, ami messze a legnagyobb részarány.

A menedékjogért folyamodók körében pedig kiemelkedően magas a Szerbiából, Bosznia-Hercegovinából és Macedóniából származók aránya.  A származási ország szerinti rangsort Szerbia vezeti éves szinten 40 százalékos emelkedést jelentő 18 001 kérelemmel, és a másik két ország is az első tíz között szerepel. 

Az elutasított kérelmek aránya viszont ebben a körben meghaladja a 99 százalékot, vagyis a Nyugat-Balkán EU-n kívüli régiójából érkezők közül szinte senki nem kap menedékjogot Németországban. Az új szabály tovább rontja a kérelmek kedvező elbírálásának esélyét, ezzel a kormány azt próbálja elérni, hogy minél több szerbiai, bosznia-hercegovinai és macedóniai lakost eltántorítson a menedékjog megszerzésére irányuló kísérlettől.

A reform egy másik fontos eleme a menedékkérők helybenlakási kötelezettségének lazítása. Eddig a menedékkérő az ügyének elbírálásáig köteles volt ott tartózkodni, ahol a hatóságok elhelyezték, az új szabály szerint viszont három hónap után szabadon mozoghat az országban. Lazítottak egyebek mellett a munkavállalás feltételein is, a reform értelmében már csak az első három hónapban tilos munkát vállalni,  és csak az első 15 hónapban érvényes az a szabály, hogy menedékkérő kizárólag akkor kaphat meg egy munkát, ha nincs német vagy uniós állampolgár jelentkező.




There are no comments

Add yours