image[31]

A gyakorlat repít a ranglétrán

Egy jó szakma, egy kis tapasztalat és némi nyelvtudás már elég a sikeres, jó fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállaláshoz?

Nem! Nagyon fontos, hogy a külföldön munkát vállaló először rendelkezzen szállással, társadalombiztosítási számmal, bankszámla számmal, kinti telefonszámmal és nem árt a helyi orvosi rendelőben is regisztráltatnia magát. Csak ezek után lehet, ezekre az alapokra akár gyors karriert is lehet építeni Európában.

Referencia, szaktudás, végzettség, gyakorlat, nyelvtudás. Ezek mind fontos elemei az elfogadható, biztos megélhetést nyújtó, hosszú távú állásoknak. Igaz, azért országonként eltérő, hogy mennyire válogatnak a külföldi pályázók között. Míg Ausztriában egy szorgalmas pályakezdő is könnyen munkához juthat, addig Svájcban érettségivel nem is érdemes jelentkezni,kizárólag a tapasztalt szakmunkásokat várják, ám sokszor nekik is a ranglétra legaljáról kell kezdeniük.

Angliában nagy a konkurencia

Szaktudás és nyelvismeret nélkül nem lehet felvenni a versenyt az olcsó bérért is dolgozó bevándorlókkal, ráadásul csak a betanított munka jöhet szóba.

Angliában a magasan kvalifikált, nyelveket beszélő diplomások, tapasztalt szakmunkások megtalálják a számításukat. Az alacsony szintű nyelvtudással, szaktudás nélkül, vagy a pályája elején lévőket inkább konyhai, kávézói munka és az ezzel elérhető minimálbér várja. De ez is a legmagasabb, a minimálbér Angliában 6.31 Angol font (kb. 2500 Ft óránként). Szakmunkák esetében (pl. hegesztő) általában 10-12 Angol font (4.000 – 4.800 Ft) órabérrel lehet számolni.

A legrosszabbul fizetett állások a pincér, a konyhai kisegítő, az autómosó, a ruhatisztító és a varrónő. A rátermettebbek azonban a tapasztalattal, és a fejlődő nyelvtudással gyorsan tudnak váltani, vagy feljebb kerülni a ranglétrán.

Londonban nagyon sok magán munkaközvetítő található, általában külön szektorra szakosodva. Ilyen munkaközvetítőknél leggyakrabban különböző gyári, kisegítő, szórólapozós, felszolgálói, hotel- és egyéb vendéglátóipari munkákat lehet találni.

A pályakezdők minden szakmában a ranglétra legalján kezdik, a kapható legkisebb bérért dolgozhatnak.

Svájcban magasak az elvárások

Németországban is hasonló a helyzet. Azok az autószerelők, építőipari szakmunkások pályáznak sikeresen, és tudnak biztos és jó anyagi körülményeket teremteni, akik nem a pályájuk elején vannak, szakma tapasztattal rendelkeznek, és a nyelvet is ismerik.

Svájcban szívesen látják a természettudománnyal foglalkozó szakembereket, kutatókat, illetve az informatikusokat. A fizikai munkások közül is csak a szakképzetteket fogadják. Akiknek érettségi végzettségük van, ne nagyon utazzanak oda, mert a szakképzetleneknek szinte egyáltalán nincs esélyük elhelyezkedni, még akkor sem, ha műveltek.

A szaktudás mellett az idegen nyelv ismertére is szükség van, a német, francia, egyes területeken az olasz nyelvtudás szükséges az országban, e nélkül nem is érdemes pályázni egyetlen svájci állásra sem.

Ausztriában sok az állás

Ausztriában egy festő, kőműves, villanyszerelő, víz-gáz-fűtésszerelő, zsaluzóács, asztalos, tetőfedő, burkoló, bádogos jól kereshet úgy, hogy a szállást, ellátást biztosítják nekik. Ebben az országban azért nincs olyan nagy verseny. A bérezés azonban itt is a szakmai tapasztalaton múlik.

Először a munka legaljára, segédmunkási szintre kerülnek mindenki még akkor is, ha itthon már elértek valamit a szakmájukban. De aki kitartó, egy-két éven belül már annyit kereshet annyit, mint egy svájci, és akkor már nem a szakmai segédmunkás részét kell elvégezni.

Az egyik internetes portál érdekességként adott hírt arról, hogy az EURES statisztikai adatbázisában a svájci munkaadók többsége megadja, hány éveseket vár az adott munkakör betöltésére. Magyarországon, és az unió országaiban ez tilos. A svájci álláspályázatoknál nagyon jelentős szerepük van a referenciáknak.

Ez az sajtóban és egyéb internetes fórumokon emlegetett EURES adatbázis a híresztelésekkel szemben nem álláshirdetéseket közöl, csupán egy statisztikai jellegű adatbázis azok a munkahelyek nyilvántartása található meg, melyeket a munkáltató bejelentett a munkaügyi központba miután már betelt. Akkor jelentette be, amikor már megtalálta rá a megfelelő embert.


A biztos félmillió

Németországban a szakmunkások közül a villanyszerelők, kőművesek, festők burkolók és tetőfedők a legkeresettebbek. Az ő átlagfizetésük a heti 40 órás munka mellett 2000 euró (600 ezer forint). Ennél akár többet is kereshetnek a dolgozók. Angliában óránként 6-15 fontot (2346-5865 forint) – átlag 4000 forintos óradíjjal számolva ez napi 32 ezer, heti 160 ezer, havi 640 ezer forintot jelent szaktudástól, és teljesítménytől függően az építőipari munkásoknak. A fizetés mellé lakás-bérlés támogatást csak akkor lehet igénybe venni, ha a dolgozó saját maga bérli az ingatlant. Cégek ingyenes lakást nem biztosítanak. Kivétel ez alól az, amikor egy magyar vállalkozó “viszi ki” vagy egy “munkaerő kölcsönző” cég foglalkoztatja a magyarokat külföldön és elszállásolja őket “ingyenesen” olyan helyen, ami említésre sem méltó. Az ilyen konstrukciókat azt javasoljuk, kerüljék a külföldön dolgozni vágyók.




There are no comments

Add yours