pictures[15]

Ennyi pénz nincs is? – De van, csak nem a magyaroknak.

Meredeken nőnek az igazgatói fizetések a brit nagyvállalatoknál. Egymilliárd forintot is kereshet évente egy vállalatigazgató Angliában. Az átlagos dolgozók fizetése bezzeg csökken, de nem kell sajnálkozni még így is 400 ezer forintnak megfelelő összeg felett van a minimálbér. A minimálbér 2014 október 1-től 6.31 font helyett 6.50 fontra emelkedett, ami 3%-os emelkedés.

London, 2014. október 13., hétfő (MTI) – Az infláció sokszorosával nőtt az elmúlt egy évben a legnagyobb brit vállalatok igazgatóinak javadalmazása, miközben az alkalmazotti reálbér évek óta folyamatosan csökken.

A brit vállalati szektor jövedelmi viszonyainak kutatására szakosodott Incomes Data Services (IDS) nevű cég hétfőn ismertetett kimutatása szerint a Londoni Értéktőzsde FTSE-100-as indexében szereplő nagyvállalatok – vagyis a legnagyobb piaci tőkeértékű brit tőzsdei cégek – vezetőinek jövedelme mediánértéken számolva 21 százalékkal emelkedett egy év alatt.

E vállalatok vezérigazgatói jelenleg átlagosan 3,344 millió fontot (1,3 milliárd forintot), az alsóbb igazgatói beosztásokban dolgozók 2,433 millió fontot (970 millió forintot) visznek haza évente.

Ebben a tényleges vállalatvezetői fizetés mellett az igazgatóknak juttatott különböző részvényopciók és ösztönzők is szerepelnek. A meredek emelkedésben ez utóbbiaknak volt a legnagyobb szerepük: a FTSE-100-as vállalati kategóriában a közvetlen igazgatói fizetés 2,5 százalékkal nőtt, a részvényjuttatások értéke viszont 44 százalékkal, a prémiumok 12 százalékkal emelkedtek.

Az így számolt jövedelemnövekedés folyamatosan gyorsul: a tavalyi év azonos időszakában a FTSE-100-as vállalatok igazgatóinak hasonló kalkulációval kimutatott javadalmazása 14 százalékkal, egy évvel korábban 10 százalékkal emelkedett.

A FTSE-100-as indexben szereplő nagyvállalatok igazgatóinak éves jövedelme – részvényjuttatásokkal és prémiumokkal együtt – az IDS adatai szerint 120-szor magasabb az ugyanezen cégeknél teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak átlagjövedelménél. Ez a szorzó a globális pénzügyi válság óta valamelyest csökkent, a korábbi időszakokhoz képest viszont megtöbbszöröződött: 2007-ben 145-szörös volt a különbség, 2000-ben azonban még csak 47-szeres.

A brit szakszervezeti szövetség (TUC) legújabb felmérése ugyanakkor kimutatta, hogy az elmúlt hét évben – vagyis a pénzügyi válságot közvetlenül megelőző időszak óta – a brit alkalmazotti reálbérek 8 százalékkal csökkentek.

A Financial Times című londoni gazdasági napilap hétfői kommentárja szerint ez a leghosszabb és legmeredekebb alkalmazotti reálbércsökkenés Nagy-Britanniában azóta, hogy a XIX. század közepén elkezdődött a bérviszonyok megbízható nyilvántartása a brit vállalati szektorban.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a brit alkalmazotti bérek reálértéke a következő három évben sem éri el a recesszió előtti szintet.

Az EY – korábbi teljes nevén Ernst & Young – könyvvizsgáló és pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű gazdasági kutatóintézetének Londonban közzétett friss prognózisa szerint a brit alkalmazotti nettó reálbérek 2017-ben is alacsonyabbak lesznek a globális pénzügyi válság előtti utolsó évben, 2007-ben mért szintnél, vagyis a brit háztatások a reálbér-növekedés szempontjából “egy teljes évtizedet elveszítenek”.

Az ITEM Club közgazdászai azt valószínűsítik, hogy az éves bérnövekmény is elmarad a következő három évben a válság előtti időszakra jellemző 4,5-5 százalékos ütemektől. A ház szerint ennek következtében a fogyasztási kiadások növekedése a brit gazdaságban jövőre és 2016-ban is épphogy meghaladja a 2 százalékot, vagyis változatlanul jóval alacsonyabb lesz a pénzügyi válság előtti évtized 3,7 százalékos éves növekedési átlagánál.




There are no comments

Add yours