image[167]

Tíz mítosz a bevándorlásról I.

Tényleg elveszik a munkát a helyiektől? Nem illeszkednek be? Soha nem mennek haza? Mi igaz és mi nem az? A Guardian összeállításának első része.

Nagyon érdekes összeállítást közölt a napokban a Guardian, amely Európa több országa vezető napilapjainak újságíróit kérte meg, saját országuk példáján cáfolják meg a bevándorlókról szóló mítoszokat. Most az első ötöt tesszük közzé.

“Elveszik a munkát a helyiektől”

Franciaországban a lakosság 9 százalékát adják már a bevándorlók miközben a munkaerőpiacon 8,9 százalékos a részesedésük – ez derül ki egy a francia kormánynak készült 2012-es tanulmányból.

A bevándorlók körében nagyobb a munkanélküliség: 16,1 százalék szemben franciák 9,1 százalékos mutatójával.

A bevándorlók általában alacsonyabb képzettséget igénylő területeken dolgoznak, mint az építőipar, a vendéglátás vagy a mezőgazdasági szezonmunkák.

A részmunkaidőben vagy rövid szerződéssel dolgozók zöme is a bevándorlók közül kerül ki. Bár Franciaországban viszonylag magas a munkanélküliség, több területen, például az egészségügyben munkaerőhiánnyal küzd.

A legtöbb kutatás alapján egyébként Franciaországban az egyre öregedő társadalom miatt a bevándorlás nélkül például nem lenne fenntartható a jelenlegi nyugdíjrendszer.

Le Monde

“A szociális juttatásokon élősködnek”

Franciaországban nem tesznek különbséget a bevándorlók és a helyi lakosok között, már ami a szociális juttatásokhoz való hozzájutást illeti. Emiatt elég nehéz megállapítani, hogy pontosan ki, milyen támogatásban részesül.

Az biztos, hogy a bevándorlók nagyobb arányban igényelnek munkanélküli segélyt, mint a helyiek.

A legutolsó adatok szerint a bevándorlók 17 százaléka kéri ezt szemben a helyiek 10 százalékával.

Ugyanakkor egy még 2005-ben született tanulmányból kiderült, hogy bár a bevándorlók több lakhatási és jóléti támogatást, illetve munkanélküli segélyt kaptak, több adót és járulékot is fizetnek. Mivel a legtöbb bevándorló fiatal, általában van munkája, de nincs családja, viszonylag sok adót fizet, miközben a családtámogatásokból és a nyugdíjkiadásokból kisebb mértékben részesülnek.

Le Monde

“Nem illeszkednek be”

Az 1990-es évek végén Olaszország számos városában robbanásszerűen megnőtt a kínai pizzériák száma. Fiatal kínai bevándorlók vásároltak fel régi, rosszul menő éttermeket és egy kis ráfordítással jól menő üzletekké tették őket. De nem kínai ételeket készítettek, hanem olasz pizzákat árultak továbbra is.

Az együttműködés akarat kérdése, tisztelni kell egymás jogait és felelősségeit. Egy európai szervezet felmérése szerint Magyarországon és Nagy-Britanniában hosszú távon a bevándorlók szavazási hajlandósága magasabb, mint a helyi lakosoké. Az Európai Bizottság egy felmérés alapján régebben szintén megállapította, hogy egy idegen nevű pályázónak kétszer annyi állásra kell pályáznia, hogy megkapjon egyet, mint valakinek, akinek az adott országban “normális” neve van.

Ugyanez igaz az iskolákra is.A bevándorlók gyerekeinek kétszer akkora kihívást jelent a tanulás, mint a kortársaiknak.

A legkonzervatívabb becslések szerint Olaszországban 2061-re a lakosság negyedének lesznek külföldi gyökerei. A beilleszkedés elkerülhetetlen lesz. Nem igaz, hogy a bevándorlók nem akarnak beilleszkedni, csak nagyon nehéz legyőzni a korlátokat és a helyiek ellenállását.

Egy bolognai intézet szerint egyébként Olaszországban a Dél-Amerikából, Kelet-Európából érkezők könnyen beilleszkednek a társadalomba, míg a Kínából és Afrikából érkezőknek ez nehezebben megy.

La Stampa

“Illegálisan jönnek”

Az arab tavasz után 140 ezer ember menekült el különböző humanitárius katasztrófák elől Európába. Ők azonban illegális bevándorlók, csak egy kis részük jön anyagi okokból, a legtöbben a háború borzalmai elől vagy politikai okokból menekülnek el. Ráadásul ők a bevándorlóknak mindössze 10 százalékát teszik ki, így nem igaz az az állítás, hogy a bevándorlók többsége illegálisan utazna be valamelyik országba, a legtöbben betartják a hatályos törvényeket.

La Stampa

“A bevándorlók bűnözők”

Sok esetben ugyan a helyi lakosságnak az a feltételezése, hogy a bevándorlók nagyobb számban követnek el bűncselekményeket, ezt a rendőrségi adatok egyáltalán nem igazolják.

Németországban egy Christian Walburg nevű kriminológus kutatása alján egyértelműen kiderült, hogy a felnőtt bevándorlók egyáltalán nem hajlamosabbak bűncselekményt elkövetni, mint a németek.

A fiatal bevándorlóknál viszont más a helyzet: belőlük nagyobb arányban lesz egy bűncselekmény gyanúsítottja, mint német kortársaikból.

A statisztika azonban csalóka: azok a bevándorlók, akiknek már van német útlevele, németnek is számítanak, még akkor is ha egyébként bevándorlók. Walburg megállapításai szerint egyébként a bűnözésre való hajlamot sokkal inkább befolyásolja a társadalmi elszigetelődés, mint a származás.

Süddeutsche Zeitung

Az összeállítás második felében szó lesz az értékrendek összeegyeztethetőségéről, a szociális ellátórendszer kihasználásáról, és arról is, vajon haza akar-e menni valaha a bevándorlók többsége.




There are no comments

Add yours