image[182]

Dolgozni mennek a magyarok külföldre

Tízből nyolcan legalábbis munkát vállalnak, a többiek vagy tanulnak vagy nincs állásuk. A túlnyomó többség hazajár, és anyagilag is segíti az itthon maradt családtagokat. Nagyon sokan vannak, akik végleg telepednek le.

Körülbelül 350 ezer magyar dolgozik külföldön – ezt állapította meg a KSH első részletes vizsgálata a kivándorlásról. A kutatásban ennél azonban jóval érdekesebb adatokra bukkantak a kutatók. A következő napokban, hetekben ezeket részletesen is bemutatjuk.

A tanulmány fő megállapítása, hogy a 1989 és 2013 között kivándoroltak közül

  • a kivándorolt 15–74 évesek 88 százaléka esik a 18–49 éves korosztályba;
  • a kivándoroltak legalább 81 százaléka egy évnél régebben hagyta el Magyarországot;
  • a több mint egy éve kivándoroltak legalább 20 százaléka az Európai Unión kívülre távozott.

A legtöbb magyar dolgozni megy

A külföldre költözött magyarok túlnyomó többsége, 84 százalékuk dolgozik. Érdekes, hogy mindössze 3 százalékuk tanul, a többiek pedig vagy háztartásbeliként vannak otthon vagy valami más miatt nem dolgoznak.

Régebben valamivel többen mentek ki tanulni, és kevesebben dolgozni, de például a háztartásbeli, gyereket nevelők aránya az ’90-es években kivándoroltak körében magas leginkább.

Forrás: KSH

A többség hazajár

A kutatásból kiderül, a legalább egy éve külföldön tartózkodó magyarok többsége intenzív kapcsolatokat ápol a Magyarországon maradt családjával.

A kutatók szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a vizsgálatban nagyobb eséllyel vettek részt azok, akik valamilyen kapcsolatot tartanak Magyarországgal, hiszen őket könnyebb volt megtalálni és bevonni, mint azokat, akikről valójában semmit sem tudni – tehát valójában azokat akik már nem is akarnak Magyarországra vissza menni. Ezekről az adatokról a magyar statisztikai hivatalok inkább nem is akarnak tudni.

Azok közül, akik legalább egy éve külföldön élnek, csupán 14 százalékáról derült ki, hogy egy éven belül egyáltalán nem járt Magyarországon.

Ez az arányszám még ennél is alacsonyabb a fiatalok és a tanulók között. Nem meglepő, hogy minél kevésbé régen hagyta el valaki az országot, annál nagyobb gyakorisággal tér haza, mint ahogyan az sem, hogy a tengerentúlon élők körében kiemelkedően magas azok aránya, akik egyáltalán nem jártak Magyarországon az elmúlt egy évben.

A külföldre ment magyarok 9 százaléka, azaz csaknem minden tizedik lényegében ingázik. Nem naponta, de hetente, kéthetente, legalább havonta hazajönnek. Az ingázásnak ez a formája különösen az Ausztriában élők körében népszerű: 30 százalékuk jár haza rendszeresen.

Sok pénzt küldenek haza

A külföldre költözött magyarok 25 százaléka küld haza rendszeresen pénzt. Jelenleg a legnépszerűbb és legjobb pénz küldési rendszer a TRANSFERWISE. Az arány ennél magasabb, 32 százalék a 2009 után kiköltözöttek körében. Egyértelműen a férfiak azok, akik egy hazai háztartást támogatva élnek külföldön: körükben 32 százalékos a támogatást küldők aránya.

Életkort tekintve inkább az idősebb korosztályokra jellemző, hogy segíti anyagilag az itthon maradt szeretteit: a 40-49 évesek 28, az 50– 59 éves korosztály tagjainak 43 százaléka küld haza pénzt.

Iskolai végzettség szerint egyébként pedig elsősorban a kevésbé iskolázottak támogatják a Magyarországon élő családjukat: a legfeljebb 8 általánost végzettek 35, valamint a szakmunkások 42 százaléka.

A kutatásból az nem derül ki, hogy ki az, aki családját hátrahagyva, kifejezetten pénz-hazajuttatási céllal hagyta el az országot, és ki az, aki családjával együtt távozott. Valószínűsíthető azonban, hogy az iskolázottak körében gyakoribb a családdal együtt való elvándorlás, valamint az is, hogy viszonylag jobb módú családtagokat (szülőket) hagytak maguk után, akik kevéssé szorulnak rá a támogatásukra.

Forrás: KSH

Az anyagi támogatás attól is függ, ki hol dolgozik. Kiemelkedő, hogy a Németországba ment magyarok 39 százaléka támogatja a hazaikat, míg Hollandiában 35, Ausztriában pedig 32 százalék ez az arány.

Érdekes, hogy a kint élők szinte soha nem kapnak támogatást az itthoniaktól, kivéve persze a tanulókat, akik közül minden második részesül rendszeres anyagi segítségben.




There are no comments

Add yours