image[267]

Így is lehet bejutni a brit szendvicsgyárba?

Vajon minimális angoltudás, középfokú végzettség és némi tőke kell ahhoz, hogy valaki munkát kapjon a brit szendvicsgyárban és új életet kezdhessen Angliában? Elegendő lenne beülni egy magyarországi munkaközvetítő iroda várótermébe?

Minden Angliában élő magyar tudja, hogy az induló tőke egy személy részére Angliába érkezéskor 1000-1500 Angol font minimálisan ami 400-600 ezer forint. A sajtóban megjelent cikkek viszont ezzel ellentétes, a repülő jeggyel együtt 280 ezer forint azaz kiérkezéskor kb. 650 Angol font kezdő tőkével történő neki indulásra buzdítják a jelentkezőket. Ilyen kevés pénzzel Angliába nem szabad neki indulni. A cikkek és az állítólagos interjúk nem írnak a kint dolgozók szállás költéséről. Itt van a buktató. Ha valaki ilyen kevés pénzzel indul el, könnyen a padlóra kerülhet.  300 ezer “forint” nettó fizetésről írnak (holott a forint Angliában senkit se érdekel), ami Angliai viszonylatban olyan, mintha valaki Magyarországon 76 ezer forintos nettó fizetést kapna és ebből kell a szállását és étkezését fizetni.

Munkaközvetítő irodánk munkatársai megállapították, hogy lehetséges ugyan a munkavállalás ebben az üzemben magyarok számára is, viszont a Northamptonti gyár illetékese kijelentette, hogy összesen sem keresnek 300 főt (csak 250-et) és a munkaköröket elsősorban helyi munkavállalókkal töltik be, mely jelentkezési folyamattal a cég meg van elégedve. A hírre a Daily Mail című konzervatív brit lap is rávilágított “Hát nincs már senki Nagy-Britanniában, aki képes lenne megcsinálni egy szendvicset?” szalagcímmel.

Magyarok számára történő jelentkezés esetében az angliai Telejob Nemzetközi Munkaközvetítő Iroda vállalja a teljes körű lebonyolítást. A jelentkezési lap megtalálható a Külföldi Munka c. folyóiratban, mely kapható minden újságárusnál magyarországon is. http://kulfoldimunka.us A jelentkezési lap kitöltésekor szükséges hivatkozási szám: GB-16698-001. A jelentkezési folyamathoz nem szükséges semmilyen magyarországi közvetítő, a jelentkezési lap alapján a jelentkezést az angliai közvetítő iroda központi munkatársai azonnal továbbítják a munkáltató céghez közvetlenül az angliai központból.


A hvg.hu riportja

Egész napi, futószalag melletti állással jár, de így is óriási roham van a magyaroknak meghirdetett angliai szendvicskészítői munkáért. A felvételi követelmények viszonylag könnyűek, lényegében alapszintű angolnyelv-tudás is bőven elég, és aki veszi az akadályt, az durván 300 ezer forint befektetéssel már bele is vághat egy új, angliai életbe. Már az első havi bér fedezi ezt a befektetést, nem beszélve arról, hogy ez a munka, amire angoloknak már nem igazán fűlik a foguk, a többség reményei szerint belépőként szolgál a magasabb életszínvonalat biztosító állásokhoz is.

Péter az ország keleti feléből jött, érettségije van, amit egy nem is olyan rossz iparágban szerzett OKJ szakképesítéssel toldott meg, angolból pedig középfokú vizsgát tud felmutatni. Huszonéves, és most az Euwork Kft. budapesti irodájában ül abban a reményben, hogy felveszik a brit szendvicsgyárba. Egy olyan munkára, ami az angoloknak nem kellett.

A férfi azonban ezekkel a képesítésekkel már több mint egy éve nem tud elhelyezkedni idehaza, vagyis közmunkára van beosztva a helyi önkormányzathoz.

Nem csoda, hogy minden jelentősebb hazai ügynökséghez beadta már az önéletrajzát, és szeretne külföldre menni. Erre most elég jó esélyei nyílnak, hiszen – amint azt az angol sajtó után a magyar is felkapta – a Greencore nevű szendvicsgyártó társaság a London melletti üzemébe éppen Budapesten is toboroz új munkaerőt. Péter valószínűleg a célegyenesbe fordult, beszélgetésünk után interjúztatta őt a Greencore két Magyarországon tartózkodó HR menedzsere.

Man packaging vegan cheese in warehouse

Potom 300 ezer forint nettó – ez ott a kezdő fizetés

Bár a konkrét ügy nagy médiavisszhangot váltott ki, az Euworknél ez csak egy a hasonló, tökéletesen hétköznapi esetek közül. Ez az iroda a nyugati irányú munkaerő-toborzás magyar piacvezetője, havonta átlagosan 100, többnyire képzettség nélküli magyar jut itt hozzá az áhított külföldi repülőjegyéhez. A hét második felében például már egy olyan cég képviselői érkeznek ugyanide, amely kamionosokat keres, de folyamatos a toborzás a képzett ápolóknak, a képzetlen gondozóknak, a felszolgálóknak és másoknak – Anglián kívül a német nyelvű országok irányába is.

A kereslet és a kínálat leginkább a képzettség nélküli munkák esetében találkozik. Az erre jelentkezők Angliában – például a Greencore-nál vagy a legtöbb raktári munkánál – óránként bruttó 6,5 fontot keresnek, vagyis a különböző levonások után heti nettó 187,5 fontot (azaz mintegy 75 ezer forintot) vihetnek haza. Mindez havi durván nettó 300 ezer forintot jelent kezdőként.

Péter is mindent tud, mindent kiszámolt előre. Több barátja is dolgozik már kint, tőlük tudja, hogy ha nem lesznek túl nagy igényei, akkor havonta legalább 100 ezer forintnak megfelelő összeget félre is tud majd tenni. Mindezt úgy, hogy természetesen kint a minimálbért fogja csak keresni. (Eközben Magyarországon a minimálbér nem éri el a havi nettó 70 ezret.) Erre itthon most és a közeljövőben esélye sem lenne, egyértelműen ez a lehetőség hozta ide.

A Greencore két menedzserét is megpróbáltunk szóra bírni, ők azonban – azon kívül, hogy jól érzik magukat Budapesten, és minden rendben van a munkájukkal – a konkrét témáról egy szót sem voltak hajlandóak elárulni. „Szívesen megadjuk az elérhetőségét annak a személynek, akinek felteheti a kérdéseit” – mondták kedélyesen minden felvetésünkre, akármiről próbáltuk faggatni őket. Az ügy érzékeny, mert a brit lapok azt írták, hogy a Greencore 300 magyart vesz fel, miközben Northamptonban (ahol az üzem működik) 8 ezren vannak állás nélkül. A cég később tisztázta, hogy nem csak magyarokat várnak az üzemükbe.

A valóság az, hogy a két toborzási nap alatt összesen 90 magyar jelentkezőt hallgattak meg, és várhatóan hatvannak tudnak állást kínálni. Azért jöttek ide, mert a kinti minimálbérért nehéz London mellett angolokat találni, még a nagy munkanélküliség mellett is. A sajtóhírekben szereplő 250-300 munkás egy 2016-ra tervezett új gyárhoz kell majd, ahhoz ma még értelemszerűen nem toboroznak sehol senkit.

English sandwiches

Hogy lehet bekerülni?

Péter úgy gondolja, hogy a felvételi procedúrát nem volt nehéz végigcsinálni, és nekünk is az volt a benyomásunk, hogy a belépési küszöb nagyon alacsony. A jelentkezők először elküldik az önéletrajzukat az Euworknek, amely az „első előtti” körben csak azt nézi meg, hogy az adatok megfelelnek-e az adott álláshirdetésnek, és az illető vélhetően tényleg tud-e legalább alapfokon angolul. Nagyon sok a jelentkező, de jelentős részük még a nagyon egyszerű alapfeltételeket sem teljesíti, így ők nem kerülnek be a tényleges első kiválasztási körbe. Aki viszont igen, (a Greencore esetében például több mint 100-an), azokat behívják egy beszélgetésre, ahol részletesen ismertetik vele a kinti munkafeltételeket, illetve meggyőződnek arról, hogy tényleg boldogul valamennyire az angol nyelvvel.

Biztosak akarunk lenni abban, hogy a jelentkező tudja, mire jelentkezett, adott esetben kíváncsiak vagyunk a motivációjára, mert nem szeretnénk, ha valakit nagy csalódás érne

– mondja Tanay Marcell ügyvezető.

Nyelvvizsgát sosem kérnek, de mindig személyesen meggyőződnek arról, hogy a jelentkező az adott munkakörben nyelvileg el tud boldogulni. A vendéglátó-ipari munkáknál kicsit magasabb az elvárt szint, mint a képzettség nélküli pozícióknál.

Aki bejut a második körbe (ez zajlott most a Greencore-nál), annak az angol munkaadó által összeállított írásbeli nyelvi tesztet is ki kell töltenie. A hvg.hu által látott egyik minta alapján ennek az akadálynak a sikeres megugrásához azonban gyakorlatilag még egy alapfokú nyelvvizsga szintje sem szükséges. Ha valaki képes megérteni néhány alapszinten angolul leírt kérdést, akkor nyert ügye van. A válaszok megadása ugyanis körülbelül egy 10 éves gyerek szintjén mozog, tehát csak fordítási gond merülhet fel, de csak akkor, ha valaki a minimális alapszókincsnek sincs a birtokában.

A második körbe bekerült jelentkezők jelentős része meg is kapja a munkalehetőséget

– árulja el a hvg.hu-nak Tanay Marcell.

A teszt mellett a jelentkezők végignéznek egy céges bemutató videót, és máris mehetnek az angol HR menedzserekkel beszélgetni. Az interjúk gyorsan pörögnek, csak pár kérdésre kell felelni, és a jelentkező várhatja a végső döntést.

Bár az Euwork tapasztalatai szerint az elmúlt három év nagy rohama idén alábbhagyott, a hirdetésekre ma is nagyon sokan jönnek. Jellemzően fiatalok érdeklődnek, vagy olyan 50 év felettiek, akiknek a gyerekei már kirepültek, és „újra szabadok lettek”. „Tavaly a közel 1200 kiközvetített jelentkező 6 százaléka 50 év feletti volt” – ismerteti Tanay Marcell.

Jellemző egyébként, hogy viszonylag sok a diplomás jelentkező, még a képzettséget nem igénylő kinti munkákra is, náluk erősebben koncentrálnak arra, hogy a motivációikat megértsék. Ők általában ugródeszkának szánják azt, hogy például raktárosnak állnak, mert arra számítanak, hogy ha kint megvetik a lábukat, akkor közelebb kerülnek a jobb lehetőségekhez is, esetleg abban gondolkodnak, hogy kint fogják továbbképezni magukat.

Nem árulnak zsákbamacskát

A Greencore egyébként részletesen mindent előre ismertetett a jelentkezőkkel, senkivel sem játszanak zsákbamacskát.

A magyarokat a reptéren várja a cég alkalmazottja, aki segít eligazodni az első napokban, mindenki tudja, hogy hol kaphat szállást, ha többekkel együtt lakik, akkor olcsóbban, ha egyedül szeretne élni, akkor drágábban. Tisztázzák, hogy a munkahelyen egész nap állni kell, ami megterhelő, de rögtön azzal is kecsegtetnek, hogy a cég számos képzési programot kínál, amelyek elvégzésével magasabb pozíciók is elérhetővé válnak.

A szerződések határozatlan időre szólnak, az első három hetet a kiutazónak kell finanszíroznia, vagyis a repülőjeggyel együtt körülbelül 280 ezer forintot be kell ruháznia az új életének elindításába.

Péter is meg volt elégedve a tájékoztatás részletességével, itthon hasonlót még nem tapasztalt, pedig próbálkozott már pár helyen állást találni. Tetszik neki, hogy a viszonyok átláthatóak, tiszta lappal játszik a munkaadó. Amikor azt kérdezzük tőle, végleg kivándorol, vagy hazatér pár év múlva, nem tud válaszolni, azt mondja, majd kint meglátja. „Ha én és a barátnőm egy kiszámítható munkahelyen fejenként nettó 120 ezer forintot meg tudnánk keresni, valószínűleg nem jelentkeztem volna. Ez azonban most teljesen lehetetlennek látszik” – mondja, és belép a szobába, ahol az angol HR menedzserek fogadják.




There are no comments

Add yours