42-70607804-300×208.jpg

Túlterhelik a rendszert a nyugat-balkáni menedékkérők

Berlin, 2015. július 22., szerda – A német menekültügyi rendszert túlterhelik a Nyugat-Balkán térségéből érkező menedékkérők, akiknek többnyire nincs esélyük arra, hogy menekültstátust kapjanak Németországban – jelentette ki egy szerdai lapinterjúban a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke.

Manfred Schmidt a Donaukurier című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy a hatóság soron kívül bírálja el a szerb, koszovói, albán és más nyugat-balkáni országok állampolgárainak ügyét, hogy csökkentsék a régióra jutó ügyek magas arányát. “Az ezekből az országokból származó, és (a németországi befogadásra) esélytelen menekültek nagy száma leköti az erőnket, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy törődhessünk a háborús övezetekből érkezőkkel” – mondta a hatóság elnöke, példaként a szíriai, iraki és eritreai menekülteket említve.

Kiemelte, hogy a hatóságnak augusztustól új jogköre lesz. A következő hónaptól “a schengeni övezet egészére vonatkozó beutazási és németországi tartózkodási tilalmat rendelhetünk el azokkal szemben, akik nyilvánvalóan alaptalan kérelmet nyújtanak be” – mondta a BAMF vezetője.

Conference on immigration and refugee policy in BerlinÚgy vélte, gyakran az állami juttatások vonzzák a migránsokat. Szerbia déli részén például havi 150 euró az átlagkereset, míg Németországban a menedékkérők az ellátás mellett havi 143 euró költőpénzt kapnak. “Ha a családjukat is hozzák, akkor olyan juttatásra tehetnek szert, amelyet a származási országukban soha nem tudnának megszerezni” – idézte Manfred Schmidt interjúját a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap az online kiadásában.

A FAZ beszámolója szerint a hatóság vezetője hozzátette, hogy mások, így a koszovói vagy az albán állampolgárok nem az állami juttatások, hanem a munkavállalás céljával kérnek menedékjogot Németországban.

A BAMF elnöke a Donaukuriernak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szegénység és a németországi munkavállalási szándék a német jog alapján nem minősül a menekültstátus megadását lehetővé tévő tényezőnek.

A BAMF adatai szerint a menedékjogi kérelmek mintegy 40 százalékát a nyugat-balkáni régió országaiból származó emberek adják be. A hatóság 2015 első hat hónapjában összesen – vagyis nemcsak a nyugat-balkáni államokat, hanem valamennyi származási országot együttvéve – 179 037 új menedékjogi kérelmet regisztrált, ami 132,2 százalékos növekedés éves szinten, pedig tavaly a délszláv háború kezdete, azaz a kilencvenes évek eleje óta a legtöbb kérelem érkezett. A BAMF előrejelzése szerint az év végéig minden korábbinál többen, 400-450 ezren kérnek menedékjogot Németországban.

A bajor kormány a héten akciótervet fogadott el a nyugat-balkáni menedékkérők arányának csökkentésére. A müncheni vezetés tervei szerint a bajor-osztrák határ térségében – ahol eléri Németországot az úgynevezett balkáni migrációs útvonal – felállítanak két nagy, több ezer fő elhelyezésére alkalmas befogadó állomást a Nyugat-Balkánról származó menedékkérők számára, és ügyüket gyorsított eljárással bírálják el. A kérelmekről néhány nap, legfeljebb pedig két hét alatt döntenek, és haladéktalanul kitoloncolják az állampolgárság szerinti országba mindazokat, akinek a kérelmét elutasítják.




There are no comments

Add yours